Egy izraeli vérvizsgálat 95 százalékos pontossággal mutatja ki a korai stádiumú emlőrákot

Izraeli kutatók olyan vérvizsgálatot fejlesztettek ki, amely 95 százalékos pontossággal mutatja ki a korai stádiumú emlőrákot. A teszt azt is képes azonosítani, hogy mely betegeknél nagyobb a kiújulás kockázata, köztük olyanoknál is, akiket a hagyományos mutatók alapján alacsony kockázatúnak tekintenek.

A vizsgálatot Efrat Shema professzor, a Weizmann Tudományos Intézet kutatója és Guy Ron professzor, a Jeruzsálemi Héber Egyetem kutatója vezette. A módszer a véráramba kerülő epigenetikai markerek segítségével azonosítja a daganatos sejtekre jellemző mintázatokat.

A Nature tudományos folyóiratban ezen a héten közzétett eredmények egy kevésbé invazív módszer előtt nyithatják meg az utat az emlőrák kimutatására és a kiújulás valószínűségének felmérésére.

A kutatást Dr. Noa Furth és Dr. Christina Riemenschneider, Shema laboratóriumának munkatársai végezték, együttműködve Yishai Arielivel, Ron kutatócsoportjának tagjával.

„Tizenkét beteget vontunk be a vizsgálatba, akiknél műtéti úton tervezték eltávolítani a daganatot” – mondta Furth.

„A daganat eltávolítása után az epigenetikai jelölések csak rövid ideig maradnak épen. Ezért valahányszor elkezdődött egy műtét, az orvosok felhívtak. A biopsziás mintát gyorsan, jégen szállítottam a kórházból a laboratóriumba, és még aznap megkezdtük az elemzését” – magyarázta.

Miután feltérképezték a daganatok epigenetikai mintázatait, a kutatók ugyanezeket a markereket keresték a vérmintákban. A Shema által kifejlesztett technológiával a nukleoszómákat vizsgálták. Ezek olyan struktúrák, amelyek az elhaló sejtekből, köztük a daganatos sejtekből is, a véráramba kerülnek. Ron csapata számítógépes elemzéssel azonosította a daganatra és a kiújulás kockázatára utaló mintázatokat.

„Az emlőrákszűrés életeket ment” – mondta Shema.

„A rendszeres mammográfiás szűrés 22 százalékkal csökkenti az emlőrák miatti halálozás kockázatát, de minél sűrűbb az emlőszövet, annál valószínűbb, hogy a daganat »elrejtőzik« a felvételen” – mondta.

„Az általunk kifejlesztett vérvizsgálat az emlőszövet sűrűségétől függetlenül jó diagnosztikai teljesítményt mutatott. Ez akkor is megmaradt, amikor az emlőrák különböző típusain teszteltük, és amikor a Sheba és a Kaplan egészségügyi központ segítségével 188 betegre bővítettük a vérminták adatbázisát” – magyarázta Shema.

A kutatók azt is megállapították, hogy egyes, nem agresszívnek minősített emlődaganatokban erősen invazív, sajátos epigenetikai mintázatot mutató sejtek is jelen voltak.

„A különbségek elsősorban epigenetikai eredetűnek tűnnek. Amikor a laboratóriumban nem agresszív sejtekből emlőrákmodelleket tenyésztettünk, egy idő után mindig megjelent egy agresszív sejtcsoport” – magyarázta Shema.

Ron elmondta, hogy ezután azt vizsgálták, kimutathatók-e az agresszív sejtekre jellemző mintázatok a betegek vérében, és felhasználhatók-e a kiújulás valószínűségének felmérésére.

„Amikor a vérmintákban kerestük a daganatokban azonosított agresszív sejtpopuláció epigenetikai mintázatát, azt találtuk, hogy minél nagyobb arányban volt jelen ez a mintázat, annál nagyobb volt a betegség kiújulásának kockázata” – magyarázta.

„Ennek a mintázatnak és további epigenetikai markereknek az alapján 81 százalékos pontossággal tudtuk megkülönböztetni azokat a betegeket, akiknél az utánkövetés során kiújult a daganat, azoktól, akiknél nem. A vizsgálat olyan betegeknél is kiújulási kockázatot jelzett, akiket a hagyományos mutatók alapján alacsony kockázatúnak tekintettek” – folytatta.

Shema szerint az eredmények arra utalnak, hogy az epigenetikai változások szerepet játszanak abban, hogy a daganatos sejtek agresszívebbé és a kezeléssel szemben ellenállóvá válhatnak.

„Egyre több bizonyíték utal arra, hogy a daganatos sejtek kihasználják epigenetikai rugalmasságukat, hogy megváltozzanak, agresszívebbé váljanak és ellenálljanak a kezelésnek” – mondta Shema.

„Az általunk kifejlesztett módszerek lehetővé teszik az agresszív sejtpopulációk nyomon követését különböző daganattípusokban. A jövőben akár arra is lehetőséget adhatnak, hogy a kiújulás kockázatának előrejelzése mellett megpróbáljuk megelőzni magát a kiújulást” – folytatta.

A kutatók most azt vizsgálják, hogy célba vehető-e ez a folyamat olyan kezelésekkel, amelyek visszafordíthatják a daganatos sejteket agresszívebbé tevő változások egy részét.

„Jelenleg olyan kezeléseket keresünk, amelyek megfosztanák a daganatos sejteket az epigenetikai rugalmasságuktól, és talán még a már agresszívvé vált sejteket is visszaállítanák egy kevésbé agresszív állapotba” – mondta végül Shema.