Újabb háború Iránnal? Izrael készül, az ellenzék óva inti Netanjahut a támadástól

Miközben egyre többen tartják idő kérdésének az Iránnal való újabb katonai összecsapást, és olyan állítások látnak napvilágot, amelyek szerint Benjamin Netanjahu miniszterelnök továbbra is újabb csapásokat szorgalmaz, az izraeli ellenzék ismét azzal vádolja a kormányfőt, hogy politikai előnyszerzésre használhatja fel a katonai műveleteket.

Az ellenzéki vezetők ezért igyekeznek megakadályozni egy újabb háború kirobbanását.

Donald Trump amerikai elnök az elmúlt napokban jelezte, hogy nem kívánja újrakezdeni a harcokat.

Hétfőn úgy fogalmazott, hogy a háború „gyakorlatilag véget ért”, és az Egyesült Államok „csupán fenntartja a jelenlegi helyzetet”.

Az izraeli biztonsági vezetők és szakértők azonban többször figyelmeztettek arra, hogy mivel az iráni nukleáris kérdés továbbra sem rendeződött, Izrael akár amerikai részvétel nélkül is újabb csapásokat indíthat.

A Moszad volt vezetője szerint a háború hatékony megoldás lehet

David Barnea, a Moszad korábbi vezetője szerdán, az Israel Hayom New York-i konferenciáján arra figyelmeztetett, hogy az iráni rezsim mindaddig atomfegyver megszerzésére fog törekedni, amíg hatalmon marad, mivel végső célja Izrael megsemmisítése.

Barnea szerint az iráni vezetés jelenleg is megpróbálja helyreállítani nukleáris programját, mert azt tekinti „összeomlóban lévő rezsimje” megvédésére szolgáló egyetlen eszköznek.

A volt hírszerzési vezető rendkívül alacsonynak tartja annak esélyét, hogy Teheránnal olyan megállapodást lehessen kötni, amelyben Irán lemond nukleáris képességeiről.

„A háború rendkívül hatékony lehetőség” – jelentette ki.

Elismerte, hogy egy újabb katonai konfliktus megrázná a globális energiapiacot és a világgazdaságot, ugyanakkor felgyorsíthatná az iráni rezsim bukását is.

Barnea szerint a teheráni vezetés már most is a túléléséért küzd.

Az izraeli hadiipar egyik vezetője biztosra veszi az újabb háborút

Boaz Levy, az Israel Aerospace Industries (IAI) elnöke ugyanezen a konferencián szintén újabb fegyveres konfliktusra figyelmeztetett.

„Lesz még egy háború, ehhez semmi kétség nem fér. A kérdés már régen nem az, hogy lesz-e, hanem kizárólag az, hogy mikor” – mondta.

A Bloomberg által a hét elején idézett nyugati hírszerzési becslések szerint Irán jelenleg havonta mintegy 50 ballisztikus rakétát gyárt.

Ez hozzávetőleg a háború előtti gyártókapacitás felének felel meg.

Egy névtelenséget kérő nyugati tisztviselő szerint az iráni rezsimnek valószínűleg legalább 1700 ballisztikus rakétája maradt, miközben folyamatosan újabbakat állít elő.

Trump és Netanjahu telefonon egyeztetett Iránról

A Ynet News értesülései szerint Trump és Netanjahu múlt hétvégi telefonbeszélgetésének központi témája az iráni helyzet volt.

A portál ugyanakkor egymásnak ellentmondó beszámolókat közölt a két vezető közötti esetleges nézeteltérésekről.

Egyes források szerint a beszélgetés során „kiabálásig fajuló vita” alakult ki.

Egy magas rangú tisztviselő viszont azt állította, hogy „egyáltalán nem volt nehéz beszélgetés”.

Netanjahu az elmúlt időszakban többször is az iráni fenyegetéssel indokolta, hogy az ellenzéki pártok vezetőinek csatlakozniuk kellene hozzá egy nemzeti egységkormányban.

A 26. Kneszet alakuló ülésén tartott beszédében így figyelmeztetett:

„Irán azon dolgozik, hogy újra létrehozza a nukleáris fenyegetést. Ezt az egzisztenciális fenyegetést véglegesen csak az ajatollahok rezsimjének megdöntésével lehet megszüntetni.”

„Ezekkel a fenyegetésekkel szemben egyetlen dolgot kell tennünk ebben a házban: minden más szempontot félre kell tennünk, és nemzeti egységkormányt kell alakítanunk.”

Lieberman: Az ügyvezető kormány nem sodorhatja háborúba Izraelt

Az ellenzék azonban ismét azzal vádolja Netanjahut, hogy szükségtelen háborúba akarja belesodorni az országot.

Mindkét politikai oldal azzal vádolja a másikat, hogy pártpolitikai célokra használja fel a nemzetbiztonsági kérdést.

Avigdor Lieberman, a Jiszráel Beitenu elnöke csütörtökön figyelmeztetett arra, hogy egy ügyvezető kormány nem hozhat korlátlanul háborús következményekkel járó döntéseket.

„Egy ügyvezető kormánynak nincs felhatalmazása olyan döntéseket hozni, amelyek parlamenti felügyelet és valamennyi biztonsági szerv teljes egyetértése nélkül háborúba sodorhatják Izraelt.”

„Hangsúlyozom: valamennyi biztonsági szerv egyetértése szükséges” – tette hozzá.

Az IDF vezérkari főnöke állítólag ellenzi Netanjahu egyes iráni terveit

A baloldali irányultságú Channel 12 News szerdán több meg nem nevezett forrásra hivatkozva arról számolt be, hogy Ejal Zamir altábornagy, az IDF vezérkari főnöke a közelmúltban tartott megbeszéléseken ismét ellenezte a Netanjahu által Irán ellen tervezett egyes lépéseket.

A beszámoló szerint Zamir úgy véli, hogy ezek az intézkedések iráni válaszcsapást válthatnak ki.

Nem sokkal később Gadi Eisenkot, a Jasar párt elnöke, aki jelenleg új kormány megalakításán dolgozik, levélben szólította fel Netanjahut, hogy az átmeneti időszakban fokozott óvatossággal és felelősséggel hozzon nemzetbiztonsági döntéseket.

Eisenkot azt is állította, hogy a miniszterelnök elutasította azokat a kéréseit, amelyekben rendszeres biztonsági tájékoztatást szeretett volna kapni.

Ezért Gali Baharav-Miara főügyészhez fordult, és a közbelépését kérte.

Eisenkot: Tartózkodjon a veszélyes lépésektől az új kormány megalakulásáig

„Követelem, hogy ebben az érzékeny időszakban nemzeti felelősségtudattal járjon el” – írta Eisenkot a miniszterelnöknek.

„Tanúsítson önmérsékletet és óvatosságot, és tartózkodjon azoktól a veszélyes lépésektől, amelyekkel meg lehet várni a Kneszet bizalmát élvező új kormány hivatalba lépését.”

„Ne ássa alá az emberek bizalmát az állami intézményekben és a döntéshozatali folyamatban” – tette hozzá.

Az izraeli törvények szerint ugyanakkor a miniszterelnöknek csak a hivatalos ellenzéki vezetőt kötelessége havonta egyszer biztonsági tájékoztatásban részesíteni.

Mivel a koalíciós tárgyalások még folyamatban vannak, egyelőre nem neveztek ki új ellenzéki vezetőt.

A miniszterelnöki hivatal politikai támadásnak nevezte Eisenkot levelét

A miniszterelnöki hivatal visszautasította Eisenkot bírálatát.

Közleménye szerint a kormány valamennyi döntése „kizárólag biztonsági megfontolásokon alapult, és a biztonsági szervekkel teljes együttműködésben született”.

A hivatal Eisenkot levelét „felelőtlen lépésnek” nevezte, amely érzékeny biztonsági kérdéseket tárgyal nyilvánosan.

A közlemény szerint a levél „átlátszó kísérlet Izrael nemzetbiztonsági kérdéseinek átpolitizálására”.

Csütörtökön azonban Eisenkot és Netanjahu hivatala közös közleményben erősítette meg, hogy Eisenkot hamarosan biztonsági tájékoztatást kap.

Eisenkot már a választás éjszakáján figyelmeztette Netanjahut

Eisenkot mostani levele lényegében megismételte azokat a kijelentéseket, amelyeket a múlt havi választás estéjén, győzelmi beszédében fogalmazott meg.

Akkor Netanjahut „a közbizalom felhatalmazása nélkül működő ügyvezető kormány vezetőjének” nevezte.

Izrael biztonsági szerveinek és közszolgálatának vezetőihez fordulva így fogalmazott:

„Ne feledjék, hogy kizárólag az államot és Izrael polgárainak érdekeit szolgálják. Álljanak ellen minden olyan kísérletnek, amely megpróbálja eltántorítani Önöket. Egyértelmű támogatásomról biztosítom Önöket.”

Eisenkot akkor közvetlenül Netanjahunak is üzent:

„Netanjahu, ne merje Izrael biztonságát saját politikai céljaira felhasználni!”