Második templom korabeli rituális fürdőt tártak fel a Templom-hegynél
Éppen a sátoros ünnep, szukkót előtt tártak fel a régészek egy kivételesen jó állapotban fennmaradt, a második templom korának végéről származó rituális tisztálkodóhelyet Jeruzsálem óvárosában, a Templom-hegy lábánál.
A komplexumot a Huldá-kapuk legkeletibb részénél, az úgynevezett Hármas kapu közelében fedezték fel az Ofelben zajló nagyszabású régészeti feltárás során. Az Ofel közvetlenül a Templom-hegytől délre fekvő terület. Az ásatást Uzi Leibner és Orit Peleg-Barkat professzorok, a jeruzsálemi Héber Egyetem Régészeti Intézetének kutatói vezetik.
A régészek szerint a helyet azok a zsidó zarándokok használhatták, akik a bibliai ünnepek alkalmával Jeruzsálembe érkeztek, és a Templomba való belépés előtt rituális tisztálkodást végeztek.
A létesítmény elhelyezkedése – az egyik Templom-hegyi kapu közelében – és monumentális mérete arra utal, hogy fontos szerepet tölthetett be a második templom korában Jeruzsálembe érkező nagyszámú zarándok fogadásában.
A komplexumot az időszámításunk szerinti 1. század elején építették. Ez azt jelenti, hogy építése akár Jézus életének idején is folyhatott, földi szolgálatának éveiben pedig már használatban lehetett.
A feltárt épületegyüttes egyik legjobb állapotban fennmaradt része egy mintegy 12-szer 9,5 méteres központi medence, amelybe mind a négy oldalról lépcsők vezetnek le. A teljes komplexum körülbelül 280 négyzetméteren terül el. Része egy négy helyiségből álló, gondosan faragott kőtömbökből épült építmény is, amelynek három helyiségét nagyméretű, közösségi használatra szolgáló mikvének, vagyis zsidó rituális fürdőnek azonosították.
Az egyik mikve csaknem teljes, 4,2 méteres magasságában fennmaradt. Megmaradt a boltozatos kőmennyezete és az a vízakna is, amelyen keresztül a fürdőt vízzel látták el.
Jeruzsálemben rendkívül ritka, hogy egy második templom korabeli építmény a padlószinttől egészen a mennyezetig ilyen épségben maradjon fenn – különösen egy olyan területen, amelyet az elmúlt évszázadok során számos építkezés, pusztítás és természeti katasztrófa ért.
A rituális fürdők közül kettőben gondosan megmunkált kőtömbökből kialakított lépcsősorokat is találtak.
„Példátlan felfedezésnek számít egy olyan monumentális, faragott kőtömbökből emelt építmény feltárása, amelyet teljes egészében a rituális megtisztulás céljára használtak, ráadásul közvetlenül a Templom-hegy lábánál, az egyik kapu közelében” – mondta Leibner és Peleg-Barkat.
„A komplexum jellege kutatásaink egyik központi kérdéséhez, a második templom korabeli zarándoklatok régészetéhez kapcsolódik. Többek között azt vizsgáljuk, hogyan alakították ki a Templom-hegy környékét a Jeruzsálembe és a Templom-hegy területére érkező nagyszámú zarándok fogadására és irányítására, valamint milyen tevékenységek és szertartások zajlottak a kapuk közelében” – tették hozzá.
Kiterjedt vízelvezető rendszer szolgálta a fürdőket
A komplexumhoz kiterjedt vízelvezető rendszer is tartozott, amely lehetővé tette, hogy nagy mennyiségű vizet vezessenek a medencékbe, illetve elvezessék onnan.
A rendszer a vizet a Kidron-völgy felé vezette. A kutatók feltételezése szerint ugyanakkor a komplexum állandó vízforrással is rendelkezhetett, amelyet esetleg annak a vízvezetéknek egyik ága biztosított, amely a második templom korában magát a Templomot is ellátta vízzel.
A jelek szerint a létesítményt egészen Jeruzsálem időszámításunk szerinti 70-ben bekövetkezett római lerombolásáig használták.
A komplexum padlóján és a pusztulási rétegekben több tucat, az első zsidó háború idejéből származó pénzérmét találtak. Ezek fontos bizonyítékot szolgáltatnak arra vonatkozóan, hogy a létesítményt még közvetlenül Jeruzsálem pusztulása előtt is használták.
Már korábban is rituális tisztálkodásra használták a területet
Az ásatás során az is kiderült, hogy a területet már a monumentális komplexum megépítése előtt is rituális tisztálkodásra használták.
A most feltárt épületegyüttes alatt a régészek egy korábbi, közösségi használatra szolgáló rituális tisztálkodóhely maradványaira bukkantak. Ennek része volt egy nagyméretű mikve is, amely feltehetően az időszámításunk előtti 1. századból származik.
A felfedezés az Ofelben folyó ásatások ötödik évadában történt. A kutatási program a Héber Egyetem Régészeti Intézetének irányításával, az Armstrong Institute of Biblical Archaeology együttműködésével zajlik. A munkálatokat az Israel Science Foundation, az Armstrong Institute és a jeruzsálemi régészeti kutatásokkal foglalkozó Hertog Center finanszírozza.
A Jeruzsálembe látogatók a Jerusalem Walls Nemzeti Parkban tekinthetik meg a régészeti feltárást. A területet az East Jerusalem Development Company kezeli.