Izrael elveszíti Amerikát – az új statisztikák politikai földrengést jeleznek

Izrael támogatói évek óta arra figyelmeztetnek, hogy az amerikai közvélemény a zsidó állam ellen fordul. Nos, kedves olvasók, a vészjelző lámpák már nem csupán villognak. Szinte üvöltenek.

A félidős választások e heti exit polljainak számai mélységesen aggasztó képet festenek Izrael és amerikai támogatói számára. És nem a közvélemény kisebb elmozdulásáról beszélünk, hanem arról, hogy drámaian megváltozott, miként tekintenek az amerikaiak országuk egyik legszorosabb szövetségesére.

Nézzük ezt a megdöbbentő adatot. A 2024-es elnökválasztás exit polljaiban az amerikaiak 31%-a vélte úgy, hogy az Egyesült Államok túl sok támogatást nyújt Izraelnek.

2026-ra ez az arány 51%-ra ugrott. Ez nem kevesebb mint 20 százalékpontos emelkedés mindössze két év alatt.

Vagyis az amerikaiak nagyjából háromtizede helyett immár az ország több mint fele tartja túlzottnak Washington Izraelnek nyújtott támogatását. Ez nem kisebb politikai fejfájás. Ez súlyos kommunikációs válság. Izrael támogatóinak pedig igazán amiatt kell aggódniuk, hogy a probléma már nem korlátozódik a progresszív demokratákra, az egyetemi kampuszokra vagy a közösségi média leghangosabb Izrael-ellenes aktivistáira. A kétkedés az amerikai választók egyre szélesebb rétegeit éri el.

Évtizedeken át Izrael támogatása azon kevés ügyek egyike volt, amelyek össze tudták hozni a republikánusokat és a demokratákat Washingtonban. Persze a pártok nem értettek egyet a zsidó települések, a palesztin államiság vagy annak kérdésében, milyen keményen kellene Izraelnek reagálnia ellenségeire. Az amerikai–izraeli kapcsolatok iránti alapvető elkötelezettség azonban általában erős volt. Ezen a politikai alapzaton most komoly repedések mutatkoznak.

A demokraták egyre megosztottabbá váltak Izrael ügyében, miközben a progresszív aktivisták arra ösztönzik a párt vezetőit, hogy sokkal keményebben lépjenek fel Jeruzsálemmel szemben. De a republikánusok sem gondolhatják, hogy őket ez nem érinti. Bár a republikánus választók továbbra is lényegesen inkább támogatják Izraelt, mint a demokraták, a külföldi segélyezésről, a katonai beavatkozásokról és Amerika külföldi felelősségvállalásáról szóló viták új törésvonalakat hoztak létre a konzervatív körökben.

A külföldi kötelezettségvállalásokkal szemben egyre kétkedőbb „Amerika az első” mozgalom megerősödése megnehezítette az Izraellel kapcsolatos hagyományos republikánus egyetértés fenntartását. Ez veszélyes fejlemény lehet a zsidó állam számára. Izrael túlélheti, ha politikai ellenségei vannak Washingtonban. Sokkal nehezebb helyzetet teremt viszont, ha elveszíti azt a széles körű amerikai társadalmi támogatást, amely nemzedékeken át fenntartotta a kapcsolatot.

A múlt keddi félidős választások újabb okot adtak Izrael támogatóinak arra, hogy odafigyeljenek. Az eredmények megmutatták, milyen drámaian átalakult az amerikai politikai helyzet. Egy olyan kongresszus, amely egyre inkább hajlandó megkérdőjelezni az izraeli katonai műveleteket, feltételekhez kötni az amerikai támogatást vagy változtatásokat követelni Izrael politikájában, alapjaiban alakíthatja át Washington és Jeruzsálem kapcsolatát.

A kérdés már nem pusztán az, hogy az amerikaiak rokonszenveznek-e Izraellel. Ez a képlet változóban van. Ezt a támogatást egyre inkább egy nagyobb horderejű kérdés teszi próbára. Vajon szerintük az Egyesült Államoknak továbbra is jelentős politikai, pénzügyi és katonai erőforrásokat kell fordítania Izrael védelmére?

És ekkor színre lép JD Vance amerikai alelnök. Ha Izrael támogatói úgy gondolták, hogy az aggasztó közvélemény-kutatási adatok már önmagukban is elég nagy bajt jelentenek, Vance most újabb politikai bombát robbantott. Kevesebb mint 24 órával azután, hogy a republikánusok ezen a héten megsemmisítő vereséget szenvedtek a félidős választásokon, az X-en megdöbbentő értékelést tett közzé arról, mi ment félre.

Vance az Iránnal vívott háborút okolta, és olyan korábbi Trump-szavazók körében végzett felmérésre hivatkozott, akik elfordultak a Republikánus Párttól. Vance szerint ezek a választók négy dolgot neveztek meg, amely visszahozhatná őket. A háború befejezését, az infláció kezelését, Amerika érdekeinek előtérbe helyezését, és – ami Izrael számára talán a legriasztóbb – azt, hogy „változtassunk az Izraelhez fűződő kapcsolatunkon”.

Tessék? Ezt nem Bernie Sanders mondta. Nem egy progresszív demokrata beszélt, aki az Izraelnek nyújtott katonai támogatás korlátozását követeli. Az Egyesült Államok republikánus alelnöke szólalt meg így, akit sokan a 2028-as republikánus elnökjelöltség egyik fő esélyesének tartanak.

És Vance még nem fejezte be. „A háború miatt veszítettünk” – jelentette ki.

Vance itt azt ismertette, amit a beszámolók szerint egy közvélemény-kutató hallott a kiábrándult Trump-szavazóktól. Nem szólította fel kifejezetten Amerikát arra, hogy hagyja magára Izraelt. A politikai üzenet azonban félreérthetetlen volt. A Republikánus Párt Izraelhez fűződő kapcsolata magán a MAGA-mozgalmon belül is jelentős politikai üggyé válik.

És történt még valami árulkodó. Donald Trump Jr. nyilvánosan támogatta Vance elemzését, ezt írva: „Ennek minden szava 100 100 100.” Vagyis évtizedeken át a republikánusok bírálhatták a demokratákat azért, mert gyengítik Amerika Izrael iránti elkötelezettségét. De mi történik akkor, ha befolyásos republikánusok maguk kezdik megkérdőjelezni ezt a kapcsolatot?

Ahogy Amerika halad előre, mi történik 2028-ban, ha Vance úgy látja, hogy politikai előnyt szerezhet azzal, ha elnökválasztási kampányának egyik központi elemévé teszi az Izraellel kapcsolatos visszafogottabb amerikai szerepvállalást? Izrael számára ez riasztó lehetőség.

Mindez izgalmas összecsapást vetíthet előre a Republikánus Párt és a konzervatív mozgalom jövőbeli irányvonalának meghatározásáért a Trump utáni korszakban. Izrael és az amerikai zsidók aggodalommal figyelik majd, hogyan alakul mindez.