Elemzés Biztonságban élhet-e Izrael? Az ország stratégiai helyzete három évvel október 7. után

Izrael számos fronton visszaszerezte katonai fölényét és elrettentő erejét a Hamász 2023. október 7-i támadásai óta, ezeket az eredményeket azonban egyelőre nem sikerült tartós stratégiai biztonsággá alakítania.

Az ALL ISRAEL NEWS-nak nyilatkozó három biztonságpolitikai és stratégiai szakértő szerint jelenleg ez Izrael egyik legnagyobb dilemmája.

A közel három éve tartó, hét fronton zajló konfliktus során Izrael helyreállította, sőt bizonyos területeken meg is erősítette védelmi képességeit. A szakértők szerint azonban a zsidó államnak továbbra is fel kell készülnie a régi ellenfelek, például Irán, valamint az új fenyegetések, köztük Törökország jelentette kihívásokra.

Az október 7-i támadások alapjaiban rendítették meg Izraelt, és szertefoszlatták azt a biztonságérzetet, amelyet az ország az előző évtizedekben katonai és technológiai fölényére alapozva épített ki.

A történtek után sok izraeli állampolgárban felmerült a kérdés: valóban biztonságban van-e az ország, és felkészültek-e az Izraeli Védelmi Erők (IDF) a következő jelentős fenyegetésre?

Több mint háromezer palesztin fegyveres, valamint több száz gázai civil áttörte a határkerítést, több mint ezer izraelit mészároltak le, és 251 embert hurcoltak túszként Gázába.

A támadás csaknem három évig tartó háborút indított el, amelybe Irán szövetségesei és támogatott szervezetei – köztük a Hezbollah, a húszik, majd maga Irán is – bekapcsolódtak. A konfliktus következtében számos ország szembefordult a zsidó állammal.

Izrael katonai helyzete jelentősen javult

„Izrael jelenlegi stratégiai helyzete összehasonlíthatatlanul jobb, mint a háború előestéjén volt” – jelentette ki Meir Ben Shabbat, a Misgav Nemzetbiztonsági Intézet vezetője.

„Az az út, amelyet Izrael október 7. mélypontjától a regionális katonai hatalmi státuszig megtett, csak még inkább kiemeli ennek az eredménynek a jelentőségét.”

Ben Shabbat 2017 és 2021 között Izrael nemzetbiztonsági tanácsadójaként és a Nemzetbiztonsági Tanács vezetőjeként szolgált, miután korábban a Sin Bét belbiztonsági szolgálatnál dolgozott.

„A síita tengely súlyos csapást szenvedett el, még ha ez nem is volt végzetes” – mondta az ALL ISRAEL NEWS-nak.

„Izrael területeket foglalt el, és fenntartja műveleti mozgásszabadságát Gázában, Libanonban és Szíriában. Az izraeli gazdaság figyelemre méltó eredményeket ér el, a hátország pedig rendkívüli ellenálló képességről tesz tanúbizonyságot, és határozottan támogatja a minden fronton folytatott támadó politikát.”

Ezek az eredmények azonban nem szüntették meg az Izraelt fenyegető veszélyeket, és újabb fenyegetések kialakulását sem akadályozták meg.

„Izrael legnagyobb kihívása abból fakad, hogy a munka még nem ért véget, a jelenlegi helyzet pedig továbbra is törékeny” – magyarázta Ben Shabbat.

„Ellenségeink egyik fronton sem adták fel. Megpróbálják, és továbbra is meg fogják próbálni újjáépíteni képességeiket. Hosszabb távon pedig Törökország – Erdoğan neooszmán és iszlamista törekvéseitől vezérelve – jelentős új kihívásként jelent meg azok között a fenyegetések között, amelyekkel Izraelnek szembe kell néznie.”

A katonai sikereknek diplomáciai ára is volt

Danny Ayalon korábbi külügyminiszter-helyettes és izraeli washingtoni nagykövet egyetértett abban, hogy Izrael az elmúlt három évben megerősítette elrettentő képességét.

„Izrael minden fronton nyújtott ragyogó katonai teljesítménye fokozta az elrettentő erejét. Ehhez társul az október 7. után bevezetett politika, amelynek célja az ellenségeink által kialakított veszélyek megelőző elhárítása” – mondta Ayalon.

A volt diplomata ugyanakkor figyelmeztetett, hogy Izrael katonai sikerei jelentős árral jártak.

Szerinte az ország veszített nemzetközi legitimációjából természetes nyugati szövetségesei körében, amelyek egyre inkább szembefordulnak vele.

Ayalon különösen a Netanjahu-kormányt bírálta, amely szerinte elveszíti a nemzetközi kommunikációs küzdelmet minisztereinek alkalmatlansága és kiforratlan politikája miatt.

Az iráni fenyegetés továbbra sem szűnt meg

Joni Ben Menachem, a Jerusalem Center for Security and Foreign Affairs vezető közel-keleti elemzője elismerte Izrael katonai eredményeit, de kevésbé derűlátóan értékelte a helyzetet.

„A valóság az, hogy a »gonosz tengelye«, vagyis Irán síita tengelye még nem omlott össze, és túl korai lenne azt állítani, hogy ez hamarosan bekövetkezik” – mondta.

Hozzátette, hogy Izraelnek mindaddig az iráni fenyegetésre kell összpontosítania, amíg Irán képes működni, és a teheráni rezsim hatalmon marad.

„Egyedül a Hamász szenvedett igazán súlyos vereséget. A tengely többi része továbbra is áll. Ezt figyelembe kell vennünk: be kell fejeznünk a munkát, és a kulcs Irán” – hangsúlyozta Ben Menachem.

„Abban a pillanatban, amikor megdöntjük az iráni rezsimet, az az egész tengelyre hatással lesz, és meggyengíti annak valamennyi ágát.”

Törökország lehet Izrael következő nagy kihívása

Ben Shabbat és Ben Menachem egyaránt figyelmeztetett a növekvő török fenyegetésre.

„Törökország az új Irán” – jelentette ki Ben Menachem.

Az elemző ugyanakkor úgy véli, hogy Izrael megerősödött elrettentő ereje miatt a szunnita muszlim többségű Törökország valószínűleg nem váltja tettekre Recep Tayyip Erdoğan elnök fenyegetéseit.

Ben Shabbat szerint Izrael Görögországgal és Ciprussal folytatott egyre szorosabb katonai együttműködésének célja Erdoğan elrettentése, miközben Izrael továbbra is az iráni fenyegetésre összpontosít.

Ben Menachem arra figyelmeztetett, hogy Izraelnek akkor is fel kell készülnie egy esetleges törökországi konfliktusra, ha az iráni fenyegetést sikerül felszámolnia.

„A törökök arra készülnek, hogy betöltsék azt az űrt, amelyet a síita tengely, vagyis az irániak maguk után hagynak, és megerősítsék a szunnita tengelyt Katar, Szaúd-Arábia, Pakisztán és más országok részvételével” – mondta.

Izraelnek önálló hadiiparra van szüksége

Ben Shabbat és Ben Menachem szerint Izraelnek olyan önellátó védelmi ipart kell kiépítenie, amely lehetővé teszi, hogy a növekvő fenyegetésekkel külső segítség nélkül is szembenézzen.

A szakértők felidézték azokat a korlátozásokat, amelyeket Joe Biden korábbi amerikai elnök vezetése alatt vezettek be Izraellel szemben a gázai háború idején, valamint Nagy-Britannia hasonló intézkedéseit.

Szerintük ezek bizonyítják, hogy Izraelnek fel kell készülnie arra is, hogy szükség esetén egyedül kell megvédenie magát.

„A regionális és globális folyamatok fényében elengedhetetlen Izrael önállóságának növelése a fegyverzet és a lőszerellátás területén” – jelentette ki Ben Shabbat.

Az izraeli hírszerzés jelentős sikereket ért el

Bár Izraelt 2023. október 7-én látszólag teljesen váratlanul érte a támadás, a későbbi háború során az ország hírszerző és biztonsági szolgálatai jelentős eredményeket értek el.

A műveletek során a Hamász több vezetőjét is likvidálták Gázában, Teheránban, Bejrútban és Szíriában.

2025 júniusában Izrael önállóan indított támadást Irán ellen, és a Felkelő Oroszlán hadművelet során megmutatta, milyen szoros együttműködésre képesek katonai és hírszerző szervei.

A művelet során több mint ezer kilométerre fekvő, az ellenséges terület mélyén található célpontokat támadtak.

2026 elején az amerikai hadsereggel közösen végrehajtott Üvöltő Oroszlán hadművelet nyitó szakaszában az izraeli hírszerzésnek meghatározó szerepe volt Ali Hámeneí ajatollah, Irán legfelsőbb vezetője, valamint az Iszlám Forradalmi Gárda és az iráni hadsereg több magas rangú vezetőjének megölésében.

A Hamász és a Hezbollah továbbra is jelentős veszélyt jelent

A katonai és hírszerzési sikerek ellenére a Hamász továbbra is ellenőrzése alatt tartja a Gázai övezet palesztin lakosságát, és mindeddig elutasította a lefegyverzést.

A Hezbollah szintén jelentős erőforrásokkal rendelkezik Libanonban, annak ellenére, hogy az IDF súlyos csapásokat mért rá.

Bár Bassár el-Aszad szíriai rezsimjének 2024-es bukása véget vetett az ottani iráni projektnek, ez nem szüntette meg az Izrael északi határát fenyegető veszélyt.

Azok a dzsihadista milíciák, amelyek Ahmed es-Saraa hatalomra jutását segítették, és ma már a szíriai hadsereg részét alkotják, korábban kijelentették, hogy részt kívánnak venni az al-Aksza mecset „felszabadításában”.

Netanjahu: Izraelnek még hosszú évekig készen kell állnia a harcra

Benjamin Netanjahu miniszterelnök nemrégiben, Izrael új biztonsági doktrínáját ismertető beszédében szintén hangsúlyozta, hogy az országnak fel kell készülnie a fennmaradó és újonnan kialakuló fenyegetésekkel való szembenézésre, akár egyedül is.

Netanjahu az iráni fenyegetés felszámolását nevezte biztonsági stratégiája legfontosabb céljának.

A szakértőkhöz hasonlóan a miniszterelnök is elismerte, hogy Izrael közelmúltbeli katonai műveletei még nem érték el valamennyi céljukat.

„Ahhoz, hogy életben maradjunk, még hosszú éveken át a kardunkra kell támaszkodnunk, és elengedhetetlen, hogy ez a kard mindig éles maradjon” – jelentette ki Netanjahu.

Bár Izrael stratégiai helyzete jelentősen javult, az ország lakossága egyelőre továbbra sem élhet teljes biztonságban a saját földjén.