Kétezer éves, Hasmoneus-kori vízvezeték maradványait tárták fel Jeruzsálem déli részén

Régészek nemrég feltárták a jeruzsálemi Alsó-vízvezeték mintegy 300 méter hosszú szakaszát, amely egykor Salamon medencéiből szállította a vizet a Templom-hegyre. A felfedezés új betekintést nyújt abba, hogyan biztosították az ókori mérnökök Jeruzsálem vízellátását.

A feltárás a Jeruzsálem közelében fekvő Ramat Rachel kibuctól délre zajlott, az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) vezetésével. A munkálatok célja az volt, hogy egy új lakónegyed építése során megőrizzék a területen található értékes régészeti emlékeket.

A jeruzsálemi Alsó-vízvezeték a Hasmoneus-dinasztia uralkodásának idejéből, az időszámításunk előtti 140 és 37 közötti időszakból származik, vagyis már Nagy Heródes uralkodása előtt megépült.

A vízvezeték vizét a Betlehemtől délre, a Gus Ecion térségében található Ein Eitam-forrás biztosította, amely a Salamon medencéi néven ismert víztározórendszert táplálta.

A forrás néhány méterrel magasabban fekszik, mint a Templom-hegy, így a víz természetes lejtéssel juthatott el Jeruzsálembe. Az Alsó-vízvezetékből érkező vizet a papok rituális tisztálkodására, valamint az áldozati vér eltávolítására használták.

Rendkívüli mérnöki teljesítmény

A vízvezeték teljes hossza megközelítette a 21 kilométert. Észak felé haladva a terep adottságait követte, ezért nem egyenes vonalban épült, hanem kanyargós útvonalon, folyamatos, enyhe lejtéssel vezette a vizet.

A szintkülönbség kilométerenként mindössze egy méter volt, ami az ókori mérnökök kivételes tervezési és kivitelezési tudásáról tanúskodik.

Légi felvétel a Ramat Rachel közelében feltárt jeruzsálemi Alsó-vízvezetékről. (Fotó: Emil Aladjem/Izraeli Régészeti Hatóság)

A rendszer több pontján tisztítónyílásokat alakítottak ki, amelyek lehetővé tették az eltömődések megszüntetését és a rendszeres karbantartást.

„A rendszert olyan gondosan tervezték meg, hogy időszakosan még mintegy száz évvel ezelőtt is használták” – mondta Benyamin Storchan és Gil Freid, a feltárás két vezetője.

A víz eredetileg kőből épített csatornában folyt, a korai oszmán időszakban azonban terrakottából készült csővezetéket helyeztek el benne, hogy a városba tartó vizet jobban megóvják a szennyeződésektől.

A Talmud is említi a vízvezetéket

Az Alsó-vízvezetékről a Jeruzsálemi Talmud Joma traktátusa is említést tesz. A szöveg leírja, hogyan használták a vizet a szentély márványpadlójának lemosására, hogy eltávolítsák róla az áldozatok vérét.

Korábbi régészeti feltárások során a vízvezeték más szakaszai is előkerültek. A rendszer egészen a késő oszmán korig használatban maradt.

„Az Alsó-vízvezeték lenyűgöző mérnöki vállalkozás volt, amelyet feltehetően a Hasmoneus királyok idején építettek Jeruzsálem vízellátásának biztosítására” – hangsúlyozta Storchan és Freid.

Dr. Amit Re’em, az Izraeli Régészeti Hatóság jeruzsálemi körzetének régésze szerint a felfedezés különösen jól mutatja az ókori építők tudását.

„Ez a vízvezeték valóságos mérnöki csoda. Egy ilyen rendszer megépítése még ma, a modern technológia minden lehetőségével is alapos tervezést és hatalmas erőfeszítést igényelne. Elképesztő belegondolni, hogy mintegy kétezer évvel ezelőtt ilyen módon tudták eljuttatni a vizet Jeruzsálembe” – mondta.

Régészeti parkot alakítanának ki a vízvezeték mentén

Re’em elmondta, hogy az Izraeli Régészeti Hatóság egy olyan park létrehozását tervezi, amely a vízvezeték nyomvonalát követné Jeruzsálem déli részétől egészen a Templom-hegyig.

A cél az, hogy a látogatók közelről is megismerhessék és értékelhessék ezt a rendkívüli mérnöki teljesítményt.

Amichai Eliyahu rabbi, Izrael örökségvédelmi minisztere szerint a vízvezeték egy olyan korszak emléke, amikor Jeruzsálem vezetői hosszú távra terveztek.

„A vízvezeték, amelynek megépítését a Hasmoneus királyok korára teszik, olyan vezetésről tanúskodik, amely képes volt előre gondolkodni: felkészíteni Jeruzsálemet arra, hogy egyre több lakost és zarándokot fogadjon, és biztosítani a Templom köré szerveződő közösségi élet feltételeit” – fogalmazott.

A miniszter hozzátette, hogy az ókori vízvezeték beillesztése az új lakónegyedbe ennek a történetnek a folytatását jelenti.

„A város tovább növekszik, és örülünk, hogy a vízvezeték megőrzése és az új lakónegyedbe való integrálása lehetővé teszi, hogy a jövő nemzedékei is közvetlen közelről ismerhessék meg ezt az örökséget.”