Iráni fenyegetés: Izrael a választások utánig meghosszabbítaná a rendkívüli készültséget

Izrael továbbra is fokozott készültségben van, miután hírszerzési figyelmeztetések és iráni vezetők nyílt fenyegetései is arra utalnak, hogy Teherán az izraeli parlamenti választások előtt, vagy akár a szavazás napján támadást indíthat a zsidó állam ellen.

Benjamin Netanjahu miniszterelnök az elmúlt hetekben többször is kijelentette, hogy az iráni rezsim a közeljövőben Izrael megtámadására készül.

A Kan News izraeli közszolgálati televíziónak szerdán adott interjújában hangsúlyozta, hogy az iráni rezsimnek „távoznia kell”. Ugyanakkor aznap korábban arról beszélt, hogy a választások előtt nem lenne „kedvező” Izrael számára elsőként csapást mérni Iránra.

Arra a kérdésre, hogy a rezsim összeomolhat-e még a választások előtt, Netanjahu így válaszolt:

„Nem, nem hiszem, hogy ez reális lenne.”

Majd hozzátette:

„Vagy mi, vagy ők. Gondoskodni fogok róla, hogy ők bukjanak el, ne mi.”

A kijelentések azt követően hangzottak el, hogy több jelentés is arról számolt be: az amerikai és az izraeli hadsereg intenzív előkészületeket folytat egy esetleges újabb Irán elleni háborúra.

A CNN szerdán azt jelentette, hogy az amerikai haditervek között szerepel az úgynevezett „bombák anyjának” bevetése is. Ez a GBU-43/B Massive Ordnance Air Blast Bomb, röviden MOAB néven ismert, rendkívül nagy erejű hagyományos légibomba.

November 3-ig meghosszabbítanák a rendkívüli állapotot

A kialakult helyzetben Israel Katz védelmi miniszter azt kérte a kormánytól, hogy a február óta érvényben lévő országos rendkívüli készültséget hosszabbítsák meg november 3-ig, vagyis az izraeli választások utáni időszakra is.

Katz szerint fenn kell tartani a hátországra vonatkozó különleges védelmi intézkedéseket, mivel a biztonsági helyzetértékelések továbbra is arra figyelmeztetnek, hogy „nagy valószínűséggel” támadás érheti Izrael polgári lakosságát.

Eyal Zamir altábornagy, az Izraeli Védelmi Erők (IDF) vezérkari főnöke szerdai nyilatkozatában szintén megerősítette a fenyegetések súlyosságát.

„A valamennyi fronton megszaporodó riasztások és a jelenlegi időszak érzékenysége miatt megnőtt az eszkaláció veszélye. A hatékonyabb műveleti ellenőrzés érdekében minden térségben megerősítettük erőinket” – közölte.

A vezérkari főnök hangsúlyozta, hogy a hadsereg olyan forgatókönyvekre is felkészül, amelyekben az ellenség meglepetésszerű támadással próbálkozik.

„Megerősítettük csapatainkat, növeltük készültségünket, és továbbra is felkészülünk azokra a helyzetekre, amikor megpróbálhatnak váratlanul lecsapni ránk. Ebben az érzékeny időszakban minden fronton meg kell őriznünk éberségünket és készenlétünket, fenn kell tartanunk műveleti szabadságunkat, és gyorsan meg kell hiúsítanunk a fenyegetéseket” – mondta.

Zamir egyértelmű figyelmeztetést is megfogalmazott:

„Az IDF magas fokú készültségben áll, és készen áll nagyszabású támadó hadműveletek indítására bárki ellen, aki megpróbál ártani az izraeli civileknek.”

A hadsereg korlátozhatja az oktatást és a gyülekezéseket

A jelenlegi rendkívüli helyzetet február 28-án, az Irán elleni Üvöltő Oroszlán hadművelet megindításakor hirdették ki.

Azóta a kormány több alkalommal meghosszabbította az intézkedést. A jelenlegi rendelkezés október 20-án, hét nappal az izraeli választások előtt járna le.

A rendkívüli jogrend alapján az IDF Polgári Védelmi Parancsnoksága kötelező biztonsági előírásokat adhat ki a lakosság számára.

Ezek között szerepelhet az oktatási tevékenységek és a nyilvános rendezvények szigorú korlátozása vagy akár teljes betiltása is.

Az Egyesült Államok a „bombák anyjának” bevetését is mérlegeli

Netanjahu a Kannak adott interjújában azt állította, hogy Donald Trump amerikai elnök „tisztában van az iráni rezsim jelentette fenyegetéssel”.

Amerikai sajtóértesülések szerint Trump az elmúlt hetekben arra utasította a hadsereget, hogy dolgozzon ki különböző katonai lehetőségeket, miközben továbbra is mérlegeli, elrendeljen-e újabb csapásokat Irán ellen.

A CNN szerint az erről szóló döntés akár a november eleji amerikai félidős választások előtt, akár azok után megszülethet.

A tervek között a GBU-43/B típusú MOAB bomba alkalmazása is szerepel.

A rendkívül nagy erejű fegyver bevetése jelentős nemzetközi figyelmet keltene, és pszichológiai, illetve politikai üzenetet is hordozna.

Ugyanakkor kérdéses, mennyire lenne hatékony az iráni nukleáris létesítmények mélyen a föld alá épített, megerősített bunkerei ellen.

A CNN egyik forrása szerint Trump olyan támadási tervek kidolgozását rendelte el, amelyek számos energetikai létesítményt is célba vennének.

A MOAB bevetése egyfajta látványos zárócsapásként szolgálhatna, amely a győzelmet jelképezné, mielőtt az amerikai erőket gyorsan kivonnák a térségből.

Egy másik forrás ugyanakkor kétségbe vonta a fegyver katonai hatékonyságát az iráni föld alatti létesítményekkel szemben.

„A MOAB elsősorban hatalmas pszichológiai és kommunikációs hatású fegyver. Nagy területek megtisztítására kiválóan alkalmas, de ezen túl korlátozott a felhasználhatósága” – mondta a CNN-nek.

Hozzátette:

„Egyértelműen nem mélyen a föld alá hatoló robbanófejnek tervezték.”

Egy harmadik forrás szerint Trump olyan helyzetbe hozta magát, amelyben már szinte elkerülhetetlenné vált valamilyen katonai lépés.

„Az elnök sajnálatos módon olyan helyzetbe került, hogy szinte kénytelen valamit tenni. Mivel azonban nem áll rendelkezésre olyan lőszer, amely képes lenne áttörni az ilyen mélységű védelmet, a pszichológiai hatásokat is figyelembe kell venni. Erre pedig a MOAB kifejezetten alkalmas” – fogalmazott a forrás.