Fokozott biztonsági készültségben Izrael a választások előtt

Biztonsági szempontból „érzékeny időszaknak” számít az izraeli választásokig hátralévő három hét – figyelmeztetett közös közleményében az Izraeli Védelmi Erők (IDF), a Sin Bét belbiztonsági szolgálat és az izraeli rendőrség a 2023. október 7-i Hamász-támadás harmadik évfordulóján.

Az Israel Democracy Institute (IDI) kedden közzétett felmérése szerint az október 7-i események az izraeli állampolgárok mintegy kétharmadának szavazási döntésében „nagyon” vagy „meglehetősen” fontos szerepet játszanak.

Az ország belső biztonságáért felelős három legfontosabb szervezet vezetői szerdán rendkívüli egyeztetést tartottak, amelyen a választások előtti hetekben várható különböző fenyegetéseket tekintették át.

„A szervezetek vezetői egy sor olyan intézkedésről állapodtak meg, amelyek az egyes szervezetek sajátos képességeire építve biztosítják a közelgő választások zavartalan és biztonságos lebonyolítását” – közölték.

A megbeszélésen részt vett Eyal Zamir, az IDF vezérkari főnöke, Danny Levy rendőrfőkapitány és David Zini, a Sin Bét igazgatója.

A helyzetértékelés során áttekintették „az ország határainál és a belső térben kialakult hírszerzési helyzetet”, valamint azokat az erőfeszítéseket, amelyek célja a többfrontos védelem megerősítése, a terrorszervezetek elleni fellépés és a nacionalista indíttatású bűncselekmények kezelése.

A Nemzetbiztonsági Tanács külön is figyelmeztetett arra, hogy „a terrorszervezetek – élükön Iránnal és szövetségeseivel, a Hamásszal, valamint a globális dzsihadista csoportokkal – jelentős szimbolikus dátumként tekintenek október 7-re”, ezért az évforduló környékén Izrael, illetve külföldön zsidók és izraeliek elleni támadásokkal is számolni kell.

Benjamin Netanjahu miniszterelnök kedden szintén arra figyelmeztetett, hogy „éppen azért, mert a Hamász ennyire meggyengült, a választások előtt megmaradt erőivel megpróbálhat kihívást intézni ellenünk”.

Október 7. továbbra is meghatározza a választói döntéseket

Alig néhány héttel a választások előtt a pártok várhatóan az évfordulót követően kapcsolnak magasabb fokozatba a kampányban.

Az IDI felmérése szerint október 7. szinte valamennyi politikai tábor szavazói számára jelentős tényező – az arab közösség kivételével.

Dafna Liel, a Channel 12 parlamenti tudósítója szerint az eredmények arra utalnak, hogy Netanjahu hibát követett el azzal, hogy nem hozta előre a választásokat, hanem hagyta, hogy októberben tartsák meg azokat.

„Azért döntött így, mert azt gondolta, hogy a mészárlás eseményeit a politikai megítélésében már mindenki beárazta. Eltelt három év, mindenki kialakította a véleményét, ezért úgy vélte, nyugodtan lehet októberben választást tartani” – mondta Liel, hozzátéve, hogy a legújabb felmérések ennek éppen az ellenkezőjét mutatják.

A Channel 12 közvélemény-kutatásában a válaszadók 65 százaléka mondta azt, hogy Netanjahut közvetlen felelősség terheli a mészárlásért, míg csaknem 90 százalék szerint legalább részben felelős.

Liel szerint szeptemberhez képest hét százalékponttal nőtt azok aránya, akik felelősnek tartják a miniszterelnököt.

„Ez azt jelenti, hogy a közvélemény álláspontja még mindig formálódik. A kudarcért viselt felelősség kérdése továbbra is rendkívül jelentős az izraeli társadalomban, és úgy tűnik, még a koalíció táborán belül is elismerik, hogy a miniszterelnököt bizonyos felelősség terheli” – mondta.

Jelentős különbségek az egyes társadalmi csoportok között

Az IDI szerint az arab válaszadóknak mindössze mintegy egyharmada nevezte október 7-ét nagyon vagy meglehetősen fontos tényezőnek szavazási döntésében. A zsidó válaszadók körében ez az arány meghaladta a kétharmadot.

A zsidó társadalmon belül a politikai hovatartozásnál nagyobb különbséget mutatott a vallásosság mértéke.

A baloldali szavazók 76,5, a centristák 74, míg a jobboldaliak 66 százaléka tartja fontos szempontnak október 7-ét.

Ezzel szemben az ultraortodox, vagyis haredi közösségben mindössze 26 százalék mondta ugyanezt. A haredi választók általában rabbijaik politikai útmutatását követik.

A világi és a vallásukat nem gyakorló hagyományőrző zsidók több mint háromnegyede ugyanakkor központi jelentőségűnek tartja október 7-ét a választási döntésében. A hagyományőrző vallásosak körében mintegy kétharmad, a nemzeti-vallásos közösségben pedig több mint a válaszadók fele vélekedett így.

Továbbra sincs többsége egyik politikai tömbnek sem

A héten közzétett közvélemény-kutatások továbbra is azt jelzik, hogy egyik nagy politikai tömb sem szerezne önálló többséget.

Egyre látványosabb ugyanakkor a kisebb pártok gyengülése, ami döntő jelentőségű lehet. Ha ugyanis valamelyikük nem éri el a parlamenti küszöböt, a rájuk leadott szavazatok nem eredményeznek mandátumot, ami jelentősen átrendezheti az erőviszonyokat.

Az egyik felmérés szerint az Ofer Winter vezette People of Israel (Amcha Israel) nem jutna be a Kneszetbe, így a Netanjahu vezette tömb mindössze 49 mandátumot szerezne.

Az Eisenkot vezette tábor ezzel szemben 54 mandátumhoz jutna. A várhatóan hozzájuk húzó Yoaz Hendel és Yaron Zelekha vezette Reservists/Economic Party azonban csak éppen átlépné a választási küszöböt.

Az iszlamista arab Ra’am öt mandátumot szerezne, így akár közvetlenül is csatlakozhatna egy kormányhoz, vagy kívülről biztosíthatná annak parlamenti támogatását.

A Kan News másik felmérése azonban teljes patthelyzetet mutatott: mindkét nagy tömb 52 mandátumot kapna.

Ebben a kutatásban mind a People of Israel, mind a Reservists/Economic Party négy-négy mandátummal jutna be a Kneszetbe, miközben az arab pártok együttesen 12 mandátumot szereznének.