Change font size:

Fokozott biztonsági készültségben Izrael a választások előtt

Az izraeliek kétharmadának szavazatát jelentősen befolyásolják az október 7-i események

People walk past a giant election campaign poster displayed on a building in the southern Israeli city of Ashdod, showing Prime Minister and Likud party chairman Benjamin Netanyahu alongside leaders of opposition parties, with the slogan “Right or Palestine,” ahead of Israel’s upcoming general elections, October 5, 2026. Photo by Yonatan Sindel/Flash90
„Emberek sétálnak el egy hatalmas választási kampányplakát előtt a dél-izraeli Asdódban. A plakáton Benjamin Netanjahu miniszterelnök, a Likud párt elnöke és az ellenzéki pártok vezetői láthatók a „Jobboldal vagy Palesztina” szlogennel, a közelgő izraeli parlamenti választások előtt, 2026. október 5-én. (Fotó: Yonatan Sindel/Flash90)”

Biztonsági szempontból „érzékeny időszaknak” számít az izraeli választásokig hátralévő három hét – figyelmeztetett közös közleményében az Izraeli Védelmi Erők (IDF), a Sin Bét belbiztonsági szolgálat és az izraeli rendőrség a 2023. október 7-i Hamász-támadás harmadik évfordulóján.

Az Israel Democracy Institute (IDI) kedden közzétett felmérése szerint az október 7-i események az izraeli állampolgárok mintegy kétharmadának szavazási döntésében „nagyon” vagy „meglehetősen” fontos szerepet játszanak.

Az ország belső biztonságáért felelős három legfontosabb szervezet vezetői szerdán rendkívüli egyeztetést tartottak, amelyen a választások előtti hetekben várható különböző fenyegetéseket tekintették át.

„A szervezetek vezetői egy sor olyan intézkedésről állapodtak meg, amelyek az egyes szervezetek sajátos képességeire építve biztosítják a közelgő választások zavartalan és biztonságos lebonyolítását” – közölték.

A megbeszélésen részt vett Eyal Zamir, az IDF vezérkari főnöke, Danny Levy rendőrfőkapitány és David Zini, a Sin Bét igazgatója.

A helyzetértékelés során áttekintették „az ország határainál és a belső térben kialakult hírszerzési helyzetet”, valamint azokat az erőfeszítéseket, amelyek célja a többfrontos védelem megerősítése, a terrorszervezetek elleni fellépés és a nacionalista indíttatású bűncselekmények kezelése.

A Nemzetbiztonsági Tanács külön is figyelmeztetett arra, hogy „a terrorszervezetek – élükön Iránnal és szövetségeseivel, a Hamásszal, valamint a globális dzsihadista csoportokkal – jelentős szimbolikus dátumként tekintenek október 7-re”, ezért az évforduló környékén Izrael, illetve külföldön zsidók és izraeliek elleni támadásokkal is számolni kell.

Benjamin Netanjahu miniszterelnök kedden szintén arra figyelmeztetett, hogy „éppen azért, mert a Hamász ennyire meggyengült, a választások előtt megmaradt erőivel megpróbálhat kihívást intézni ellenünk”.

Október 7. továbbra is meghatározza a választói döntéseket

Alig néhány héttel a választások előtt a pártok várhatóan az évfordulót követően kapcsolnak magasabb fokozatba a kampányban.

Az IDI felmérése szerint október 7. szinte valamennyi politikai tábor szavazói számára jelentős tényező – az arab közösség kivételével.

Dafna Liel, a Channel 12 parlamenti tudósítója szerint az eredmények arra utalnak, hogy Netanjahu hibát követett el azzal, hogy nem hozta előre a választásokat, hanem hagyta, hogy októberben tartsák meg azokat.

„Azért döntött így, mert azt gondolta, hogy a mészárlás eseményeit a politikai megítélésében már mindenki beárazta. Eltelt három év, mindenki kialakította a véleményét, ezért úgy vélte, nyugodtan lehet októberben választást tartani” – mondta Liel, hozzátéve, hogy a legújabb felmérések ennek éppen az ellenkezőjét mutatják.

A Channel 12 közvélemény-kutatásában a válaszadók 65 százaléka mondta azt, hogy Netanjahut közvetlen felelősség terheli a mészárlásért, míg csaknem 90 százalék szerint legalább részben felelős.

Liel szerint szeptemberhez képest hét százalékponttal nőtt azok aránya, akik felelősnek tartják a miniszterelnököt.

„Ez azt jelenti, hogy a közvélemény álláspontja még mindig formálódik. A kudarcért viselt felelősség kérdése továbbra is rendkívül jelentős az izraeli társadalomban, és úgy tűnik, még a koalíció táborán belül is elismerik, hogy a miniszterelnököt bizonyos felelősség terheli” – mondta.

Jelentős különbségek az egyes társadalmi csoportok között

Az IDI szerint az arab válaszadóknak mindössze mintegy egyharmada nevezte október 7-ét nagyon vagy meglehetősen fontos tényezőnek szavazási döntésében. A zsidó válaszadók körében ez az arány meghaladta a kétharmadot.

A zsidó társadalmon belül a politikai hovatartozásnál nagyobb különbséget mutatott a vallásosság mértéke.

A baloldali szavazók 76,5, a centristák 74, míg a jobboldaliak 66 százaléka tartja fontos szempontnak október 7-ét.

Ezzel szemben az ultraortodox, vagyis haredi közösségben mindössze 26 százalék mondta ugyanezt. A haredi választók általában rabbijaik politikai útmutatását követik.

A világi és a vallásukat nem gyakorló hagyományőrző zsidók több mint háromnegyede ugyanakkor központi jelentőségűnek tartja október 7-ét a választási döntésében. A hagyományőrző vallásosak körében mintegy kétharmad, a nemzeti-vallásos közösségben pedig több mint a válaszadók fele vélekedett így.

Továbbra sincs többsége egyik politikai tömbnek sem

A héten közzétett közvélemény-kutatások továbbra is azt jelzik, hogy egyik nagy politikai tömb sem szerezne önálló többséget.

Egyre látványosabb ugyanakkor a kisebb pártok gyengülése, ami döntő jelentőségű lehet. Ha ugyanis valamelyikük nem éri el a parlamenti küszöböt, a rájuk leadott szavazatok nem eredményeznek mandátumot, ami jelentősen átrendezheti az erőviszonyokat.

Az egyik felmérés szerint az Ofer Winter vezette People of Israel (Amcha Israel) nem jutna be a Kneszetbe, így a Netanjahu vezette tömb mindössze 49 mandátumot szerezne.

Az Eisenkot vezette tábor ezzel szemben 54 mandátumhoz jutna. A várhatóan hozzájuk húzó Yoaz Hendel és Yaron Zelekha vezette Reservists/Economic Party azonban csak éppen átlépné a választási küszöböt.

Az iszlamista arab Ra’am öt mandátumot szerezne, így akár közvetlenül is csatlakozhatna egy kormányhoz, vagy kívülről biztosíthatná annak parlamenti támogatását.

A Kan News másik felmérése azonban teljes patthelyzetet mutatott: mindkét nagy tömb 52 mandátumot kapna.

Ebben a kutatásban mind a People of Israel, mind a Reservists/Economic Party négy-négy mandátummal jutna be a Kneszetbe, miközben az arab pártok együttesen 12 mandátumot szereznének.

Logo

Kapja meg a legfrissebb híreket és tudnivalókat

    Az All Israel News üzenete

    Segítsen nekünk abban, hogy naponta tájékoztassuk a keresztényeket arról, mi történik Izraelben és a Közel-Keleten, és miért fontos ez.

    Már $10-ral is támogathatja az ALL ISRAEL NEWS-t, az Önhöz hasonló olvasók által támogatott non-profit médiaszervezetet.

    TÁMOGASSA AZ ALL ISRAEL NEWS-T